Miharu honlapja<3

                                                      Nyáron...

A Nap vakító sugara,
Az arcomat simogatja.
Nyájasan süt onnan fentről,
Lenéz ránk a magas égről.

Az én pici, apró talpam,
A sok-sok fűszál alattam
Meg virágok illatozva,
Szüntelenül csiklandozza.

Minden virágot megszállva,
És ide oda cikázva,
Gyorsan gyűjtik ők a mézet,
Igen, ők a szorgos méhek

De lassan itt az éjszaka,
A Hold magához ragadja,
A Nap minden lágy sugarát,
És ő járja az ég útját.

Már én is rég otthon vagyok,
Limonádét iszogagatok.
És aztán már el is alszok,
S csodaszépeket álmodok.

Majd hajnalban a szép klertet,
Kis harmatcseppek lepik meg.
S a virágok sem félénkek,
Elődugják kis fejüket.

                        Menekülés

Nyújtotta kezét, így üdvözölt
Láttam szemében, hogy ő már ölt.

Kezén apró hegek virítottak
S csak halkan suttogta: „Elkaptak!”

Réveteg tekintet, fúródott enyémbe
A múltban, mely oly komor, nem fogadták be.

S hirtelen levegőben kard villant
Zendült susogása, mint akár a lant.

Az éles fegyver megsebezte vállát
Előttem kaszabolta ezt az árvát.

Utolsó leheletével kinyögte, hogy fuss
A könyörtelen penge újfent lecsapott, huss.

Futok kétségbe esve, kételyek bennem
A bérgyilkos irgalmatlan követ engem.

Lábnyom, kopó, mi segít neki?
De bárcsak találnék utat ki!

Ha gyötrelmes álom, ébredjek fel!
Ha fájó csapda, szabaduljak el!

Talpam épphogy érinti a földet
E jelenet nem ért időt, teret.

A macska-egér harc egyre csak folytatódik
Addig tart, míg a hazugság meg nem oldódik.

Hol vagyok? A sok fordulás árt
Következőnél zsákutca várt.

                                               Az élet útja

Sötét szoba ágyán hever egy rongybaba,
Olyan, mint egy bábu, de nincs ki mozgassa
Sápadt bőrét fekete haj veszi körül,
Egy pár szeme alatt két mély gödröcske ül.

Ódon ruhája szakadt, néhol foltozott,
Tükrözi, hogy e lány átélt sok bánatot
Cipőjében a nehéz utakat járta,
Ment volna máshol, de nem volt választása.

Előtte nem nyílt meg az arany középút,
Csak egy sötét ösvény, 'honnan nem volt kiút
Komorság, sivárság, amerre ellátott,
Válasz nem jött, ha segítségért kiáltott.

Tűrnie kellett a rosszat, a keservet,
Nehezen bírta elviselni a létet
Nem fakadt boldogság egyik forrásból sem,
Más feladta volna kétségbeesetten.

De ő nem, csak ment tovább, néhol meg-megállt,
Remélte, hátha egy kis örömöt talált
De mindig csak csalódott, sosem mosolygott,
Pozitív emlékkel sosem gazdagodott.

Eső helyett könnycseppek áztatták útját,
A mennydörgés elnyomta fájdalmas hangját
A latyakos sárban a villám lesújtott,
Nem csoda, ha lassan feladta a harcot.

Véget ért az út, véget ért a küzdelem,
Nincs, hova tovább, megállásra kénytelen
Felsóhajtott egy nagyot, de félt a végtől,
Akkor is, ha búcsút vett a szenvedéstől.

Visszafordult volna, de már nem tehette,
Még fel sem fogta, hogy távozni kellene
Pedig muszáj volt, a kapu bezáródott,
De előtte nyomban egy másik megnyílott.

Se hátra, se jobbra-balra, csak előre,
Egy csodás, pompás, szép, örömteli helyre
Oda, ahol tökéletes boldogság van,
Ahová az emberek vágynak álmukban.

Ide jutott a lány, ki végre örülhet,
Mindenféle bánatot, kínt elfeledhet
Egy görbe vonal megjelent az orcáján,
Végre nem kell szomorkodnia a múltján.

Kárörvendők szavai nem érnek célba,
Nem tapad már hozzá "gyilkos" pillantása
Elfajult lelkek nem játszadoznak vele,
Nem sérül meg újra nyíltól sebzett szíve.

Lehet önmaga, nem kell titkolóznia,
Fájdalma nincs, de ha lenne, elmondhatja
Mindig van ki meghallgatja érzéseit,
Elismerően dicséri szép tetteit.

- Végre! - kiáltják lentről a szívtelenek,
De nem tudják, hogy lakója lett a Mennynek
Most örülnek, de később lesz min bánkódni,
Majd nem tudják az Ég kapuját átlépni.

Az alvilág várja őket sejtelmesen,
Nevetni fognak rajtuk nem épp kedvesen
Még nem is sejtik, hogy min kell átesniük,
Ha csak előtte nem tisztul meg a lelkük.

Ha megváltoznak, nyerhetnek megbocsátást,
Ha a világ felé mutatnak bűnbánást
De van, mikor már minden hiába, késő,
Ütött egyet az óra, lejárt az idő.

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat